Érdekességek, újdonságok a Budapesti Állatkertben

A Budapesti Állatkertben a növényritkaságok és a népszerű kiselefánt mellett olyan állatfajokat is láthatunk, amelyeket sem szabadon, sem más állatkertben egyáltalán nem. Hosszú évek óta Európa legváltozatosabb gyűjteményét gondozzák a 860 állatfaj tízezernyi egyedével. Ismerik Önök az aranyhasú mangabét, a borneói süketgyíkot, a csupaszorrú vombatot vagy a csupasz turkálót. A Budapesti Állatkert főigazgatóját Prof. Dr. Persányi Miklóssal ezekről is kérdeztük.

Minden évben kiemelkedő a szaporulat. Mi volt az elmúlt év szenzációja?
Egy novemberi hajnalon Asha, az ötéves elefántunk kisöcsit kapott. Arun születését videóra vettük, amit az interneten már több mint félmillióan láttak. A múltban már volt egy Arun nevű, legendás elefántbikánk, aki nevét még Indiában, a tenyésztelepen kapta. Most szavazással érdemelte ki az újszülöttünk ezt a nevet, melynek jelentése: hajnal.
Állatgyűjteményünk további szenzációi:
– egy naptári éven belül három zsiráfborjú is a világra jött
– az év végén megszületett a várva várt gorillabébi, aki a faj megmentése érdekében tett erőfeszítéseink újabb eredménye
– a budapesti születésű lajhár nősténynek lett májusban kölyke
– a gyűrűsfarkú makiknál három kölyök született
Továbbá utódok lettek az éji majmoknál és az ormányosmedve kölyköknek is örülhettünk. A rekordot azonban a rózsás flamingók 17 madárfiókával állították fel.

Igaz az, hogy a flamingók, ha többen vannak, jobban szaporodnak?
Igen, amikor elkezdtük a telepítésüket, akkor egy nagy tükörrel hitettük el velük, hogy tömegben vannak. A trükk eredményes volt, mert ma már több száz flamingót csodálhatunk.

Az indiai antilopok számára nem kell tükör…
Bizony, ők különösen szaporák. A tízéves anyaállat, Bambi eddig tizenkét borjat hozott a világra, Bodza, a lánya pedig már négyet. Itt a biológiailag lehetséges legrövidebb időn belül követik egymást az utódok. Ezek az állatok Indiában ugyanígy élnek.

Újabb öröm, hogy ismét látható jegesmedve Budapesten. Honnan érkeztek?
Moszkvából kaptunk két hím jegesmedve testvért. Belij és Szerij ismerkedését az új otthonukkal honlapunkon videón is megnézhetik.

Mitől más a Budapesti Állatkert mint egy hasonló európai?
Állatkertünk mai arculatát a monarchikus boldog békeidőkben, 1908-12 között emelt épületek uralják, mint a Hagenbeck-típusú műsziklák, vagy a szecessziós Akvárium. Ez egy állatkert-történeti skanzen és szabadtéri galéria is, amelyben az Europa Nostra díjas, Zsolnay majolikával fedett Elefántház mellett még két tucat remekbe szabott, hol erdélyi, hol egzotikus mintákat követő pavilont és százötven egyedi műalkotást csodálhatunk meg. Továbbá ez „növénykert” is: háromezer féle növénnyel és olyan érdekességekkel, mint a télálló kaktuszok kertje, a Japánkert és a bonsai fák bemutatója, az amerikai és ázsiai arborétum. A legfontosabb mégiscsak a csaknem ezerféle állat. Köztük olyan zoológiai ritkasággal, ami csak nálunk található: aranyhasú mangabe, borneói süketgyík és csak mi dicsekedhetünk három vombatbébivel.

A csupasz turkálóról mit kell tudnunk?
Ez egy érdekes rágcsáló. Az emlősök közt az egyetlen, ami munkamegosztó társadalomban él. Kicsit úgy, mint a hangyák vagy a méhek. Olyan emlősfaj, ahol nem fordul elő rákbetegség. Ezért az új rákellenes kutatásban fontos szerepet játszanak.

Milyen kiemelkedő eseményt terveznek az idei évre?
A Holnemvolt Mesepark tavasszal megnyitja kapuit. Ez majdnem akkora újdonság lesz, mint az Állatkert egésze. Új közösségi terekben, játékosan mutatjuk be, hogy hogyan élhetünk környezettudatosan, hogyan kell jól bánni otthon az állatokkal, de lesznek mutatványos, régi játékok, animáció, kisvonat és madárkórház is. Éves nagy fesztiváljaink közül a következő április 22-e, a Föld Napja. Júliusban és augusztusban ismét rendezünk szabadtéri, nyáresti koncerteket. Jövőre pedig elkészül a Biodóm. Most csak képzeljék el: nagy fedett park, buborékba zárt, városba idézett vadon. Addig is jó szórakozást kívánok a többi állati programjainkhoz!